Tarlós István elrendelte, hogy leszereljék a Kolosy téri vágányokról szabálytalanul jobbra kanyarodó autókat büntető kamerát. A kamera felszerlése előtt egész ősszel komoly torlódások alakultak ki ebben a csomópontban, és bár büntetések hatására ez a probléma enyhült, időközben újabb szakaszokon lettek napi rendszerességűek a dugók. Márpedig ha a Bécsi úton 10 perceket késnek a villamosok, az a teljes budai villamoshálózat menetrendjének rendszeres szétesését okozza, ez pedig sok tízezer utasnak okoz komoly nehézségeket.

Természetesen nem feltételezzük, hogy szándékosan hozna rossz döntést a főpolgármester. Nyilvánvalóan azért nem intézkedik most már több, mint egy éve ezügyben, mert nem is tud róla, hogy dugó van. Ezért felajánlunk neki és feleségének egy-egy éves bérletet, melyekkel kötetlenül villamosozhatnak, és pontosabban tájékozódhatnak a főváros közlekedési problémáiról. Felajánlásunkat nyílt levélben közöltük, melyet alább olvashattok:

A közelmúltban adtunk róla hírt, hogy jól hallhatóan új szoftvert kaptak a budapesti jegyautomaták. Vegyük hát sorra, milyen változások történtek!

Korábbi javaslatainkat ide kattintva olvashatjátok el.

Szirénázás

Két hete szinte minden készpénzes vásárlás után sípolnak a gépek, ezzel figyelmeztetnek ugyanis arra, hogy az ügyfél véletlenül se hagyja ott a visszajáró bankjegyeket. A fejlesztés ötlete pozitív és támogatandó, gondok a megvalósításnál adódtak. A vásárlók jelentős többsége már a figyelmeztető szöveg elhangzása során elveszi a visszajárót, az automata viszont ezt látszólag nem veszi figyelembe. Hiába nincs már pénz a kiadónyílásban, a gép ezt csak késve érzékeli, ezért mindentől függetlenül szirénázni kezd. Bízunk benne, hogy ez a probléma korrigálásra kerül!

A MOL Bubi közbringarendszer megvalósítása az utóbbi évek egyik legnagyobb kerékpáros közlekedésfejlesztési lépése volt Budapesten. Korábbi cikkünkben már foglalkoztunk a Bubi eddigi sikerességével, most a bővítési lehetőségekről és a rendszer jövőjéről készítettünk egy összefoglalót.

Bővítés lehetősége

Az utóbbi évben megvalósult kisebb, 13 dokkolóállomásos bővítés után idén összesen 30-40-nel bővülhet a jelenleg 112 állomásos rendszer. A bővítés egyrészt a vizes vb-hez kapcsolódva a VEKOP (Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program) keretében történik a Margitszigeten, illetve a XIII. kerületben, összesen 12 új gyűjtőállomással. A másik része fővárosi pénzből valósul meg: a Bubi fennállása óta először most különítettek el pénzt a költségvetésben a rendszer fejlesztésére, összesen 340 millió forintból 20-30 új állomást létesíthetnek. Alapos megfontolást igényel az új állomások helyének kijelölése, hiszen az építésük jelentős költségekkel jár.

Jelen cikkünkben a 20-30 állomásból álló lehetséges bővítéssel foglalkozunk, mivel ezeknek helyszíne még nem eldöntött, így összegyűjtöttünk térségeket, és pontosabb helyszíneket, ahova szerintünk jó döntés lenne új állomásokat telepíteni. Ennek alapját képezi a HolaBubi adatelemző, melynek adatai alapján elérhető egy lista arról, hogy melyik dokkolóállomás mennyire kihasznált a városban.

A budapesti 4-es metró gondjaival foglalkozó írásunk első részében többek között a csúcsidőben tapasztalható zsúfoltságról és nem működű liftekről számoltunk be. Sajnos további problémákat is észleltünk a főváros legújabb metróvonalán, ezekkel kapcsolatban megkerestük a BKK-t, akik a BKV-nak továbbították kérdéseinket. Január 16-án kaptunk tőlük választ, most pedig megnéztük, sikerült-e a jelzett gondokat orvosolni.

Ez a bejegyzés javaslatunk lényegét foglalja össze. A teljes tervezet itt tekinthető meg.

Ha a Fővárosnak végre sikerül egy eredményes közbeszerzést lefolytatnia az M3-as metró felújításának kivitelezésére, Budapest közlekedésszervezésében az elkövetkező évek legnagyobb kihívása a metrópótlás gördülékeny lebonyolítása lesz. Az ország legforgalmasabb kötöttpályás viszonylatát képtelenség egyetlen egybefüggő pótlóbusszal helyettesíteni – nagy hangsúlyt kellene fektetni az egyéb eljutási módok fejlesztésére, átszervezésére.
A BKK tervében számos kiváló javaslat szerepel (mint például a metrót kiváltó expresszbuszok indítása), ám a MÁV és a Volánbusz járatainak felhasználása, valamint a kerékpározás pótlásba való bevonása fájóan hiányzik belőle.

Mi ezért olyan javaslatot dolgoztunk ki, amiben figyeltünk ezekre a közlekedési módokra is, és sokkal átfogóbban próbáljuk megoldani a helyzetet.

Március 6-ától (hétfőtől) megváltozik a Mártonhegyen közlekedő 102-es járat menetrendje, miután januárban megkerestük a BKK-t egy járathangolási problémával kapcsolatban. A módosított menetrendnek köszönhetően a 110-es és 102-es buszok a hétköznap esti időszakban egyenletesebben és sűrűbben közlekednek, valamint bővült a 102-es járat üzemideje, és több időszakban biztosított a kényelmes átszállás az M2-es metró és a buszjárat között.

Hangolatlan járatok

A 102-es és a 110-es buszok a város irányába azonos útvonalon haladnak több megállón keresztül, a nap nagy részében egymáshoz hangoltan.

A 102-es és a 110-es járatok közös szakasza (piros színnel). Térképalap: BKK

A 444.hu már beszámolt róla, hogy a 4-es metró állomásai rendkívül koszosak, bizonyos részeiket egyáltalán nem, vagy túl ritkán takarítják. A BKV megoldást ígért a problémára: arról tájékoztattak, évente négyszer le fogják mosni a látszóbeton elemeket.

Budapest legújabb metróvonalán ezen kívül is számos problémát észleltünk, ezekkel kapcsolatban megkerestük a BKK-t, akik a BKV-nak továbbították kérdéseinket. Január 16-án kaptunk tőlük választ, most pedig megnéztük, sikerült-e a jelzett gondokat orvosolni.

Képgalériát készítettünk a H7-es (csepeli) hév vonalán közlekedő kocsikról, ahol több jármű már hetek óta mocskosan, összefirkálva közlekedik. Közben az illetékesek látszólag fontosabb feladatuknak tartják azt, hogy 4 hónap alatt másodszor is módosítsák, melyik cég felelős a hévek üzemeltetéséért: a napokban a BHÉV Zrt.-t MÁV-HÉV Zrt.-re nevezték át.

A hévek üzemeltetője novembertől az újonnan megalapult BHÉV Zrt. lett. Ezt most átnevezték MÁV-HÉV Zrt.-re

Február 17-én délelőtt a BKV azonnali hatállyal leállíttatta a forgalmat a 24-es villamos egy szakaszán, mert az egyik Orczy téri vágánykeresztezés járhatatlanná vált. Aki látta már a környék vágányainak állapotát, az ezen meg sem lepődik, de az elhanyagolás messze nem az egyetlen oka annak, hogy a budapesti villamoshálózaton mindent ennyire lassan újítanak fel. A feladatát ellátni nem kívánó Fővárosi Közbeszerzési Kft. párosítva a szolgáltató cégek egymásra mutogatásával belekódolják a hazai karbantartási kultúrába a “túl keveset, túl későn” elvét.

A VALYO javaslata szerint idén nyáron is megismétlődhetne a tavalyi csoda, és Budapest lakói újra birtokba vehetnék a Szabadság hidat.

Nem ez az egyetlen budapesti híd, melynek funkciója alapjaiban gondolandó újra, és nemzetközi példák is akadnak arra, hogy mindenki jobban jár, ha nem csupán az autós közlekedés szempontjait veszik csak figyelembe egy híd szerepkörének kialakításakor: Pozsonyban például kifejezetten a villamosoknak és a gyalog-kerékpáros forgalom számára építették újjá a belvárosi Öreg hidat, a pilléreket közösségi térként kialakítva.

A Közlekedő Tömeg támogatja a Szabihíd kezdeményezést, hiszen a tavalyi, jól sikerült, spontán megmozdulás után idén már tervezetten lehet felkészülni az eseményre, az elmúlt év tanulságait felhasználva mindenki számára jól használható közösségi térré alakítva a hidat. Az autóval közlekedők számára még hétköznapokon sem okozott gondot az alternatív útvonalak megtalálása, nem voltak jellemzőek a híd lezárása miatti torlódások. A villamosokat azonban az Astoria csomópont ideiglenes átalakítása mellett, sűrű pótlóbuszokkal kellett kiváltani, és a hídon a tömegrendezvények alatt a gyalogos-kerékpáros átkelés is nehézségekbe ütközött.