Február 17-én délelőtt a BKV azonnali hatállyal leállíttatta a forgalmat a 24-es villamos egy szakaszán, mert az egyik Orczy téri vágánykeresztezés járhatatlanná vált. Aki látta már a környék vágányainak állapotát, az ezen meg sem lepődik, de az elhanyagolás messze nem az egyetlen oka annak, hogy a budapesti villamoshálózaton mindent ennyire lassan újítanak fel. A feladatát ellátni nem kívánó Fővárosi Közbeszerzési Kft. párosítva a szolgáltató cégek egymásra mutogatásával belekódolják a hazai karbantartási kultúrába a “túl keveset, túl későn” elvét.
Mi történt pontosan pénteken?
- Február 17-én reggel a villamosvezetők többször is jelezték az illetékeseknek, hogy a szokásosnál is jobban rázkódnak a járművek az érintett vágányszakaszon.
- Délelőtt a BKV szakemberei teljes lezárást rendeltek el.
- A 24-es villamos forgalma Nagyvárad tér M – Keleti pályaudvar M szakaszon leállt, másnap reggelig autóbuszok szállították az utasokat.
- Aznap éjjel kibontották a keresztezést, tűzoltás jelleggel.
- Február 18-án megindulhatott a forgalom, azóta újra teljes vonalon közlekedik a 24-es villamos.
Vagy egymást okolják, vagy döntés nincs
Könnyen lezárhatnánk a témát, ha pusztán arról lenne szó, hogy takarékossági okokból a BKV egyszerűen elhanyagolja a villamos-infrastruktúrát, de a probléma legfőbb okait egészen máshol kell keresni. Amikor egy karbantartás éppen nem a közszolgáltató cégek egymásra mutogatása miatt késik, akkor a Főváros által 2015-ben létrehozott Közbeszerzési Kft. áll az üzemszerű karbantartás és felújítás útjába.
Rendszeresen arról hallani, hogy a BKK és a BKV csak egymásra mutogatnak. A BKK a BKV-t okolja a borzalmas állapotok miatt, hiszen sínek karbantartása az ő feladatuk, a BKV pedig a BKK-t teszi felelőssé, mert szerintük nem biztosítják a munkálatok elvégzéséhez szükséges feltételeket. Megoldások és érdemi javulás helyett így csak vánszorgó, zötykölődő villamosokat kapnak a budapestiek, a pénteki leálláshoz hasonló esetek pedig utasok ezreinek okoznak kényelmetlenséget és időveszteséget, a városnak pedig az üzemzavar kezelése folytán többletkiadást. Egyszóval az ilyen patthelyzeteknél mindenki csak veszít.
BKK vagy BKV? Mi a különbség?
2010 előtt a Budapesti Közlekedési Zrt. (Budapesti Közlekedési Vállalat - BKV) látott el szinte minden, a budapesti közösségi közlekedésssel kapcsolatos feladatot. Többek között az ő hatáskörük volt
- megtervezni, hányas busz, milyen útvonalon és mely időpontokban közlekedjen, és ellenőrizni, hogy ezek az indulási időpontok be is legyenek tartva,
- a jegyeladás és -ellenőrzés,
- a fejlesztések megtervezése,
- és a járművek karbantartása, forgalomba állítása, sofőrök foglalkoztatása,
azaz a BKV a saját magától elvárt szolgáltatást teljesítette.
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) 2010-es létrejöttének két fő oka van. Cél volt egyrészt, hogy azokat a feladatokat, amelyek az utazóközönség és a város közlekedésének szempontjából egységes szabályozást követelnek, egyetlen cég lássa el, így többek között a vonalhálózattal, forgalomfelügyelettel, jegyértékesítéssel és fejlesztésekkel kapcsolatos feladatok átkerültek a BKV-tól a BKK-hoz, de a parkolással, taxikkal, teherforgalommal és kerékpáros közlekedéssel kapcsolatos ügyek is ennél az új cégnél kaptak helyet. Másfelől az is szempont volt, hogy ne a BKV rendelje meg saját magától az elvárt szolgáltatást, hanem egy külön megrendelőcég ellenőrizze, hogy a szolgáltató betartja-e az elvárt indulási időpontokat – esetünkben a megrendelő a BKK, és a BKV a szolgáltató.
Könnyű azonban találni példát, amikor nem a szolgáltató okolható a karbantartás elmaradásáért. Az Orczy tér környéki vágányfelújítási munka – mely egyébként a leállást okozó vágánykeresztezést nem érinti – kész építési tervekkel rendelkezik, a BKV költségvetése tartalmazza a szükséges forrást, a közbeszerzési eljárás pedig előkészítve, indításra készen áll.
Facebook-oldalunkon további borzalmas állapotú sínekről készült képeket találtok.
Akkor vajon miért nem újították már fel a síneket?
Mert fél éve senki sem hoz döntést. A Főváros intézményrendszerében 2015-16-ban történt jelentős átalakítások részeként született meg a Közbeszerzési Kft. is. Jelenleg ez a cég dönthet a 100 millió forintnál drágább projektekről (ezt az értékhatárt például 5 db váltó beszerzése is könnyen meghaladja), azonban közel fél éve indoklás nélkül visszatartja a beruházás megkezdését.
Komoly kihívások előtt áll a villamoshálózat
Az Orczy tér környéki villamosok utasainak nem kell bemutatni, hová vezet ez a tétlenség – arrafelé ugyanis rengeteg kritikus probléma mutatkozik egy helyen. Laikus szemmel is egyértelmű, hogy a vágányok állapota vállalhatatlan, emiatt a villamosok szinte minden váltón és keresztezésen – amelyekből bőven van a környéken – maximum 5-15 km/h sebességgel döcöghetnek csak át. Ez az állapot nyilvánvalóan nem tegnap állt be, hosszú évek óta felújításért kiáltanak a sínek. 2015-ben például megtiltották a Fiumei úti és a Salgótarjáni utcai pályát összekötő vágányok használatát, mert azok gyakorlatilag járhatatlanná váltak. Azóta sem végezték el a felújítást, inkább véglegesen megszüntették ezt a kapcsolatot.
Facebook-oldalunkon további borzalmas állapotú sínekről készült képeket találtok.
Hasonlóan ehhez, a február 17-i leállást okozó pályaelem is több éve rossz állapotú volt. Több ponton mutatkoztak rajta törések, deformálódások, ezért egy ideje itt is csak 5 km/h-val cammoghattak át a szerelvények. A pálya állapota miatt a keresztirányú forgalom már január óta nem haladhatott át a vágányon, és sokkal bonyolultabbá vált a kiállás az Orczy téren levő Baross kocsiszínből. Péntekre pedig végleg megadta magát a szerkezet, így a 24-es villamos forgalmát fényes nappal kellett leállítani.
A képeket látva könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy rövid időn belül újabb helyen kell majd lassítani, esetleg leállítani a forgalmat – és ez sajnos nem csak az Orczy térnél jellemző, a 4-es és 6-os villamosoknak otthont adó Nagykörúton például most már hónapról-hónapra újabb szakaszokon vezetnek be 10-20 km/h-s sebességkorlátozást. Ezeket a járatokat egyébként is rengetegen veszik igénybe, de a várhatóan nyáron induló metrófelújítás miatt hamarosan még nagyobb feladatot kell majd ellátniuk – pusztán pótlóbuszokkal lehetetlen elszállítani a 3-as metró napi több mint 500 000 utasát, így jelentős többletforgalom hárul majd az alternatív útvonalakon közlekedő villamosokra. A rossz vágányok miatti sebességkorlátozások azonban egy bizonyos ponton túl ellehetetlenítik a nagykörúti villamosok sűrítését, az Orczy tér környékén 5-15 km/h-val döcögő 24-es villamoson pedig a rendszeres utasoknak évente két szabadnapnyi idővel kell többet vesztegelni, a következő két év metrópótlás miatti kellemetlenségein felül.
Sürgős lépésekre, gyorsabb közbeszerzésekre van szükség
Véleményünk szerint az illetékes vezetőknek haladéktalanul intézkednie kellene a kivitelezési tender elindításáról annak érdekében, hogy a józsefvárosi villamosok utasainak ne kelljen akár még évekig naponta több perces időveszteséget elszenvedniük.
Az újonnan létrehozott Fővárosi Közbeszerzési Kft. pedig látszólag csak egy újabb elem a karbantartásokat és fejlesztéseket akadályozó számos tényező között. Szükséges lenne a túlbürokratizált közbeszerzési eljárásrend felülvizsgálata, hiszen egy villamoshálózatot képtelenség rendesen karbantartani, ha éveket kell várni egy-egy váltó cseréjére, vagy nem lehet párszáz méternél hosszabb szakaszokat egyhuzamban felújítani.
A Magyar Közlekedési Klub blogján a budapesti villamoshálózat további problémáiról is olvashattok.
Szerző: Kelemen Tamás
Képek, grafika: Holló Ádám, Szalay Áron
