2017. július 8-án számos európai nagyvároshoz hasonlóan Budapesten is útnak indult a repülőteret a belvárossal összekötő közvetlen autóbuszjárat 100E jelzéssel. A hamar magas népszerűségre szert tevő járat kényelmes és gyors eljutást biztosít, azonban több szempontból van még hová fejlődnie, hogy valóban színvonalas szolgáltatást nyújtson addig, amíg a tervezett repülőtéri gyorsvasút meg nem épül.

Elindult a 100E jelzésű reptéri expresszbusz. A reptéren ellenőrzik is a 900 forintos jegy meglétét. #bkkbudapest #vtarriva #shuttlebus #skyblue #szalag #ellenőrök

A post shared by Közlekedő Tömeg (@kozlekedotomeg) on Jul 8, 2017 at 1:21pm PDT

Kordon és biztonsági őrök várták az országba érkező utasokat a 100E elindulásának napján. A körülmények azóta sem változtak.

Folytatódhat a budapesti járműpark megújítása: új, alacsonypadlós, légkondícionált CAF-villamosok érkezhetnek Budapestre a Magyar Közlönyben megjelent kormánydöntés szerint. Ebből az összegből eredetileg a Keleti pályaudvar és Újpalota közé építettek volna villamost, ami (a legelső, Astoria–Újpalota elképzeléssel szemben) csak rontotta volna az utazási színvonalat. A projektről azóta lemondott a főváros, az arra szánt pénz viszont jó helyre kerül: az új járművek rengeteg régi, korszerűtlen villamost válthatnak ki, a mainál sokkal több helyen biztosítva a komfortos, akadálymentes utazást.

A BKK reagált az alábbi felvetésekre, levelük a cikk alján olvasható.

Ahhoz, hogy ezek a villamosok a leghasznosabban szolgálhassák a budapestieket, két feltételnek kell teljesülnie:

1. Az új járművek elsősorban ott közlekedjenek, ahol ma csak magaspadlós típusokon lehet utazni. Azokon a vonalakon, ahol jelenleg közlekednek új villamosok, komoly bővítés nem indokolt.
2. Javítsák ki a villamosok ismert hibáit az első 47 járműnél szerzett tapasztalatok alapján. Ahol lehetséges a már forgalomban lévő példányokon is végezzék el ezeket a javításokat.

Néhány átalakítással sokkal jobb szolgálatot tehetnének az új villamosok

“Továbbra is zavartalan a metrópótló autóbuszok forgalma” – áll a BKK csütörtöki közleményében. A hétvégi kaotikus kezdés után az első munkahéten a pótlóbuszok közlekedése valóban jóval gördülékenyebb volt, de korántsem zavartalan: a legforgalmasabb időszakban, a reggeli csúcsórában a tervezetthez képest mindennap 10-13%-kal kevesebb férőhely van biztosítva, így még nagyobb az egyébként is kellemetlen zsúfoltság. Eközben a metró utasainak csaknem felét kiszolgáló alternatív villamos- és autóbuszjáratokat rendszeresen 5-20 perces torlódások hátráltatják, így azok is 100% körüli kihasználtsággal közlekednek.

Egyesületünk üdvözli, hogy a metrópótlás (az említett problémáktól eltekintve) valóban zavarmentesen indult – ez minden Budapesten közlekedő érdeke. Nem dőlhetünk azonban még hátra: a metró minden utasa megérdemli, hogy a következő egy évben ne érje az indokoltnál nagyobb időveszteség. Továbbra is határozottan fenntartjuk, hogy a további eljutási lehetőségek biztosítására, illetve az előnyben részesítésekre vonatkozó javaslatainkat meg kell valósítani a késések felszámolása, és ebből következően a zsúfoltság csökkentése érdekében. Most bemutatjuk az első öt hétköznap mérlegét, és részletezzük, hogy milyen halaszthatatlan beavatkozásokra van szükség.

Metrópótlás hétvégén

Hétvégente az M3-as metró teljes vonalán pótlóbusz jár, jelentősen hosszabb menetidővel. Könnyen lehet, hogy más útvonalon gyorsabban eléred az úti célodat, ebben segít neked a BKK FUTÁR weboldala és mobilapplikációja. http://futar.bkk.hu/

Javasoljuk, hogy ha teheted, használd a Budapest-bérlettel is igénybe vehető elővárosi vonatokat, vagy közlekedj saját kerékpárral, illetve Bubival.

A csepeli II. Rákóczi Ferenc út és a Szent István út kereszteződésében egy érkező szerelvény bizonyos irányokat olykor percekre is leblokkolhat, a bentragadó autók pedig számos buszjárat utasait tartják fel, ezért azok sokszor a hévet is lekésik. A problémát az okozza, hogy a Szent István út felől érkezők a szélső sávból egyenesen, a síneken átkelve, illetve jobbra, a vágányok keresztezése nélkül is továbbhaladhatnak, és amikor egy érkező hév feltartja az egyenes irányt, olyankor jobbra sem lehet kanyarodni, ez pedig több perces késést okoz a buszok utasainak. A helyzetről a Budapest Közutat is tájékoztattuk, és javasoltuk, hogy a szélső sávból a jövőben csak jobbra lehessen továbbhaladni – lévén a körülmények miatt az egyenesen haladókat ily módon egyébként sem érné érdeksérelem.

Hiába lehet jobbra kanyarodni, ha a sor elején álló egyenesen menne tovább.

A Budapest Közút tegnapi válaszában megírta, hogy a forgalomszámlálási adatok is megerősítik tapasztalatainkat, és hamarosan javaslatunknak megfelelően módosítják a forgalmi rendet – így a jövőben akadálytalanul be tudnak kanyarodni a buszok.

Ezúton is köszönjük mindenkinek, aki lehetővé tette a módosítást!

A Budapest Közútnak írt javaslatunk ide kattintva érhető el.

“A Fővárosi Önkormányzat, a BKK és a BKV Zrt. mindent megtett, és a rekonstrukció ideje alatt is elkövet a megszokottnál nehezebb közlekedési körülmények enyhítésére” – olvasható a metrófelújítás hivatalos honlapján. A városvezetés elszántságáról már a szombaton kezdődött metrópótlás első napján megbizonyosodhattak az utasok:

• 1,5–2 perc helyett rendszeresen 8–10 percenként, hordákban jártak a buszok.
• A járművek jelentős része már reggel 9-kor is 100%-os kihasználtsággal közlekedett.
• 11 órakor már átlagosan 20, délután 2 órakor pedig átlagosan 75 perces késések voltak a vonalon. (A késő délutáni Fradi-meccsnek ekkor még híre sem volt.)

Utaslemaradás a Klinikáknál november 4-én, szombaton 11 órakor.

Két nap van hátra az M3-as metró északi szakaszának november 4-én, szombaton kezdődő felújításáig: mostanra szinte teljesen befejeződtek a forgalomtechnikai átalakítások, azonban már most felfedezhető számos olyan kockázati tényező, melyek felszámolása nemcsak lehetséges, de elengedhetetlen ahhoz, hogy az utazóközönséget ne érje az indokoltnál jelentősen több érdeksérelem.

Az elmúlt időszakban számos komolyabb zavarhelyzet borzolta az utasok kedélyeit a Budapest környéki vasútvonalakon – gondoljunk például a szeptember 18-ai felsővezeték-szakadásra a Nyugatinál, vagy a 29-ei hatósági zárásra a Déli összekötő vasúti hídon. A közös jellemzője ezeknek a helyzeteknek leginkább a menetrendszerű káosz – az utasok általában tanácstalanul várakozhatnak valamelyik állomáson vagy a vonatokon ülve, bármilyen érdemi tájékoztatás nélkül, hogy aztán jelentős késésekkel érjenek célba. Ráadásul mindeközben ugyanannyit (vagy akár többet is) fizetnek a szolgáltatásért, mintha minden rendben zajlott volna.

Ebben a cikkben elsősorban a Budapesten történő fennakadások színvonalasabb kezelésének lehetőségeivel foglalkozunk, ennek pedig két fő oka van. Egyrészt a magyar vasúthálózat igencsak fejnehéz, az elővárosi forgalom nagyja a főváros térségében zajlik, és a távolsági vonatok döntő hányada is innen, illetve ide közlekedik. Ebből következik, hogy az itt keletkező zavarhelyzetek nem megfelelő kezelés esetén könnyen átterjednek az egész országra – a Nyugati pályaudvar délelőtti megbénulása akár még késő este is okozhat késéseket, például Debrecen és Záhony között. A másik ok, hogy Budapesten a kiterjedt közösségi közlekedési hálózat olyan, a nagyvasúttal párhuzamos alternatívákat kínál a belső szakaszokon, melyek okos kihasználásával az utasok késései jelentősen mérsékelhetőek lennének.

Fennakadás a Nyugati pályaudvaron, mely az egész keleti országrész közlekedésére kihatott. (szeptember 18., forrás: iho.hu).

Az elmúlt hónapokban egymást érték a magyar vasúti személyszállítással kapcsolatos aggasztó hírek. Szinte nem múlt el hét anélkül, hogy valamilyen szolgáltatás megszüntetésével, leépítésével kapcsolatos fejlemény ne derült volna ki, és nem látszik, hogy a folyamatnak vége lenne. Mindezek érthetetlen ellentmondásban állnak azzal, hogy a kormány a most futó fejlesztésekkel együtt a következő években 1500 milliárd forintnyi forrást kíván a vasúti közlekedésre fordítani.