Április 21-étől közműépítési munkálatok miatt több hónapra lezárásra került egy-egy sáv a Dózsa György úton mindkét irányban, emiatt az egyébként is rendszeres torlódások tovább súlyosbodtak. Az első munkanapra többek között ezek jutottak: az elvileg óránként 3000 férőhelyet biztosító alternatív metrópótló járatok 20-30 perces dugókat állnak végig, a 20E járatot pedig soron kívül el is terelték a dugós útvonalról, így viszont nincs kapcsolata az M1-es metróval.

A Vágány utcában kialakult torlódás miatt a buszok 20-30 perc késést szednek fel a néhány perces szakaszon

Elavult szemlélet alapján épülhet át a Blaha Lujza tér: miközben a túlzott autóforgalom kiemelt védelmet élvez, a közösségi közlekedési fejlesztések kivétel nélkül törlésre kerültek.

A főpolgármester tegnap bejelentette, hogy 2019 folyamán sor kerülhet a Blaha Lujza tér rekonstrukciójára, melynek keretében felújítják a gyalogos-aluljárót, megszüntetik az áruházak előtti parkolókat, új burkolatot és több zöldfelületet kap a tér, és minden irányban, még a Rákóczi úton keresztben is akadálymentesen lehet majd közlekedni. A tér jelenlegi állapota nyílt sebként rondítja a városképet, így mindenképpen előremutató, hogy a városvezetés az utóbbi időben napirendre vette a projektet. Ellenben a felsorolt beavatkozások mindössze alapszintű elvárásoknak felelnek meg (az aluljárót és a burkolatokat egyébként is fel kellene újítani ennyi idő után), érdemi fejlesztésre ezúttal sem számíthatunk.

Ez a látványterv nem a mostani felújítás terve, hanem egy 2014-es BKK tervezet

Rendhagyó írás következik oldalunkon: ezúttal ugyanis nem Budapest, és még csak nem is Magyarország közlekedésével foglalkozunk – ehelyett egészen a Balkánig tekintünk ki, és a bolgár fővárost, Szófiát vesszük górcső alá. Egyesületünk hat tagja még január végén három napot töltött a város megismerésével, ezen túl a Spasi Sofia nevű civilszervezettel való személyes kapcsolatfelvétel és tapasztalatcsere is célunk volt. Ők Bulgária egyik legnagyobb hatást elérő szervezeteként immár 3 éve küzdenek a szófiai tömegközlekedés fejlesztéséért és a város élhetőbbé tételéért. Van is feladatuk bőven: Szófiában rengeteget kell még dolgozni azért, hogy felzárkózzanak a többi EU-s nagyvároshoz.

Ugyanis Szófia helyzete egyáltalán nem olyan reménytelen, mint ahogyan azt sokan képzelik: a látnivalók, a történelmi belváros épületállománya, és leginkább a fekvése tekintetében sok, nála népszerűbb várossal is felveheti a versenyt. Sajnos azonban a bolgár főváros szépsége leginkább csak megfelelően elkészített fotókon jön át igazán; ott helyben a leromlott állapotú infrastruktúra; az autók által dominált, jelentősen elhanyagolt közterületek; és a nagyfokú szervezetlenség az, ami leginkább feltűnő. Most néhány átfogó szemponton keresztül bemutatjuk, hogy Szófiában mit eredményez a tudatos várostervezés és kompetens közlekedésszervezés teljes hiánya, és hogy mire lenne szükség ahhoz, hogy egy pezsgő európai nagyvárossá nője ki magát.

A paradox kijelentés sajnos valóság. Hiába költenek el nagyon sok pénzt a 40a (Kelenföld–Pusztaszabolcs) vasútvonal fejlesztésére, a munkáknak igazán számottevő hatása nem lesz, a kivitelező által kierőszakolt több mint egy éves vágányzár pedig katasztrofális hatással lesz az érintett használókra, valamint a vasútvonal forgalmára is olyan sokként hathat, amelyet kérdés, hogy ki tud-e valaha heverni.

Pirossal a lezárt, felújításra kerülő szakasz, zölddel az újonnan épülő elkerülő Ercsinél, kékkel pedig 40a-30a vonalak közti tervezett összekötés látható.

A Közlekedő Tömeg Egyesület elkészítette javaslatát a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret kiszolgáló autóbuszjáratok átszervezésére: tervezetünk alapján mindennap 10 percenként indulnának közvetlen járatok a Deák Ferenc tér és a repülőtér között, igazodva a 100E járat növekvő népszerűségéhez és a repülőtér emelkedő utasforgalmához.

Száznál is többen küldtétek el javaslatunkat a BKK-nak. Köszönjük!

Manapság minden versenyképes közlekedési szolgáltatónál alapvető elvárás a megfelelő színvonalú internetes, illetve idegennyelvű tájékoztatás. Ezen belül különösen fontos, hogy legyen egy felhasználóbarát honlap, amely a külföldiek számára is elérhető, legalább angol nyelven. Sajnos a MÁV-START ezen a téren sem teljesít túl fényesen: az idegennyelvű weboldaluk kiábrándítóan gyenge. Nézzük meg, mivel szembesül ma az, aki magyar nyelvtudás nélkül szeretne vonattal utazni hazánkban!

Észrevételeinket a MÁV-START részére is megküldtük, válaszuk a cikk végén olvasható.

A közösségi közlekedés, és azon belül a vasút versenyképességének növelése szempontjából igencsak kedvező döntések láttak napvilágot az elmúlt időszakban. A Vonatinfó mobilapp jegyvásárlási lehetőséggel való kibővítése, valamint az internetes platformokon keresztüli jegyvételre vonatkozó 10%-os, és a kevésbé frekventált időszakokban közlekedő vonatokon elérhető 20%-os kedvezmény bevezetése mind előremutató intézkedések. Üdvözöljük ezeket a lépéseket, ugyanakkor úgy véljük, a magyar helyközi közlekedés komplex rendszerének csak egyetlen, de kétségtelenül nagy fogaskerekéhez nyúlt hozzá a kormányzat: számos további lépés megtétele is szükséges lenne az egységes utazástervezés és jegyvásárlás, illetve az új generációs mobilitási szolgáltatások elősegítése érdekében. Az alábbiakban röviden részletezzük, hogy miért gondoljuk a felsorolt dolgokat helyes irányba tett lépéseknek, és hogy ehhez kapcsolódóan mi minden lenne még aktuális.

A Vonatinfó alkalmazás felülete. Kép: MÁV-START