Borbély Lénárd, Csepel polgármestere április 30-án bejelentette, hogy a 148-as busz Duna-parti végállomása május végén felszámolásra kerül, a helyén pedig sok férőhelyes autóparkoló épül. A buszforduló környéke ma is frekventált kirándulóhely, és bár az önkormányzat az oda autóval érkezőket igyekszik segíteni, az intézkedés számos hátrányos következménnyel jár. Egyesületünk ezért alternatív javaslattal élt az önkormányzat felé mind a végállomás hasznosítára, mind pedig a térség közösségi közlekedésére vonatkozóan, melyet most röviden bemutatunk.
Javaslatunk teljes részletességében itt érhető el.
Csepel, Soroksári rév végállomás
Csepel polgármesterének bejelentése alapján rövidesen az alábbi közlekedési változások lépnének életbe Csepel délkeleti térségében.
- A 148-as autóbusz Soroksári révnél található végállomásának helyén egy sok férőhelyes autóparkoló létesül.
- A 148-as így – végállomás híján – a 71-es járat végállomásáig fog közlekedni.
- A Királyerdő út hiányzó szakaszának megépülése után összekötésre kerül a 71-es és a 152-es viszonylat, kétirányú körjárati rendszerben.
- A 148-as járat végleges forgalmi rendjéről nem esett szó.
Egyesületünk az intézkedést – a 3. pont kivételével – jelen formájában nem támogatja, ugyanis az számos hátrányos következménnyel jár.
- A soroksári rév környékén élők a továbbiakban csak a háromszor ritkább 71-es buszt tudják majd használni.
- Azok a kirándulók, akik busszal utaznak a Duna-partra és a közeli játszótérre, szintén csak a ritka 71-essel juthatnak majd el oda. Eközben az érintett buszmegálló forgalma önmagában is több, mint amit az a néhány tíz parkolóhely ki tud majd szolgálni.
- A Csepel jelentős részét feltáró 148-as járat elveszti kapcsolatát a D14-es soroksári komppal.
- A Csepelen és Pesterzsébeten is sok ezer utast szolgáló 148-as vonalon közlekedő buszok Csepelen nem tudnak majd félreállni, vagyis forgalmi zavarok idején a járat zavarérzékenysége jelentősen megnövekedhet.
- A létesülő parkolóhelyek további autóforgalmat vonzanak majd a Hollandi út környékére, és előbb-utóbb ismét kialakulhat a mostanában jellemző vadparkolás.
Nem támogatjuk, hogy a közösségi közlekedés színvonalának kárára létesüljenek további parkolóhelyek, és azt sem tartjuk elfogadhatónak, hogy a 148-as járat közlekedési rendjének rögzítése nélkül keződjön meg a végállomás átépítése.
Egyesületünk üdvözli, hogy Csepel Önkormányzata javítani kívánja a kikapcsolódni vágyók eljutási lehetőségeit, ez azonban a parkolók számának bővítésével nem, csak a közösségi közlekedés fejlesztésével lehet eredményes és fenntartható. A csepeli buszhálózat megfelelő átalakítása révén a Duna-part elérhetősége is jelentősen javulhat, a buszforduló alkalmas átépítésével pedig úgy létesülhetnek parkolóhelyek, hogy közben a végállomási funkciók is megmaradhatnak. Ezekkel kapcsolatos javaslatainkat alább részletezzük.
Annak érdekében, hogy a helyben élők, a kirándulni vágyók, és az arra közlekedők számára is előnyös eredmény szülessen, május 2-án kapcsolatba léptünk Csepel Önkormányzatával, és május 8-án megküldtük részükre alternatív javaslatunkat.
A javasolt közösségi közlekedési hálózat
A 148-as autóbusz közlekedése
Csepel déli részének településszerkezetéből, illetve a lakosság eloszlásából következően a térség vonalhálózatának jelenlegi struktúráját tartjuk a legalkalmasabbnak. A térség szélét képező Hollandi úton és Szentmiklósi úton kisebb forgalmú, kevésbé sűrű, csak helyi szerepet betöltő járatok közlekednek (71, 152), míg a térség közepén húzódó, a lakott területek döntő részéhez közel eső Szent István úton egy nagy forgalmú, sűrű, Budapest más részeivel is kapcsolatot biztosító járat közlekedik (148). Ezt a hálózatot csak úgy lehet megtartani, ha a nagy forgalmú 148-as járat járművei számára délen megfelelő méretű végállomás áll rendelkezésre. Új végállomás létesítése nélkül erre kizárólag a Soroksári révnél van lehetőség.
Mindezek miatt a 148-as járat javaslatunk szerint a ma érvényes közlekedési rendnek megfelelően továbbra is Csepel, Soroksári révig közlekedne. A végállomás sorsára vonatkozó javaslatunkat a következő fejezetben részletezzük.
A térkép itt érhető el nagy méretben.
A 71-es és 152-es járat összekötése
Egyesületünk üdvözli az önkormányzat ezen két járat összekötésére vonatkozó szándékát. Álláspontunk szerint azonban az így létrejövő járatok további módosításokra szorulnak annak érdekében, hogy még hasznosabbá váljanak a csepeliek számára. A két járat összekötésének egyik nagy előnye lenne, hogy bár egy-egy irányban a nap nagy részében továbbra is csak 20 percenként közlekednének az autóbuszok, Csepel déli területeiről mindkét irányban elindulva viszonylag hamar be lehetne érni a központba, így ott gyakorlatilag átlagosan 10 perces járatsűrűség jönne létre. Ahhoz azonban, hogy ez a megoldás a helyieknek valóban vonzó legyen, szükséges a versenyképes menetidő biztosítása.
A 71-es járat jelenleg egy 3-5 perces kerülőt tesz a Katona József utca – Kolozsvári utca – Széchenyi István utca – Táncsics Mihály utca útvonalon, az így érintett megállókat azonban tapasztalataink szerint szinte egyáltalán nem használják a járat utasai. E kerülő nélkül, vagyis a Katona József utca – Táncsics Mihály utca útvonal alkalmazásával több perccel rövidülhetne a járat menetideje, ezzel is többet nyújtva a központtól távol élőknek.
A 71-es járat így továbbra is közvetlenül érintené a piacot, a rendelőt azonban nem. Javasoljuk, hogy a 152-es járat mindkét irányban a Kossuth Lajos utcán át közlekedjen – így a 71-es és a 152-es járatok összekötésével a 71-es vonalán élők számára továbbra is átszállás nélkül elérhető lenne az intézmény.
A járatsűrűséget illetően a vonalösszekötés során némi kompromisszumra van szükség. A 71- es és a 152-es is majdnem minden időszakban 20-20 percenként közlekedik, így ezekben az időszakokban nincs elvi akadálya az összekötésnek. Csúcsidőszakokban viszont követésük jelentősen eltér. A 71-es vonalán az utasforgalom jelentősen gyérebb, így ott elfogadhatónak tartjuk, hogy a délutáni csúcsidőben 15 helyett 20 percenként közlekedjenek a járatok. Eközben a 152-es ágán úgy biztosítanánk a jelenlegi követést, hogy csak minden második járat (reggel 15, délután 20 percenként) menne körbe a 152-es és a 71-es vonalán is, a többi pedig csak a jelenlegi 152-es vonalát járná be (szintén reggel 15, délután 20 percenként).
Mindezek alapján az alábbi vonalhálózatot és járatsűrűséget javasoljuk bevezetni a Királyerdő út elkészülte után:
171: körjárat a 152-es, majd a 71-es útvonalán
Sűrűség: munkanapokon reggel 15 percenként, egyébként teljes üzemidőben 20 percenként.
Útvonal: Szent Imre tér – Kossuth Lajos utca – Szent István út – Erdőalja út – Völgy utca – Szentmiklósi út – Királyerdő út – Hollandi út – Határ utca – Késmárki utca – Szebeni utca – Kassai utca – Katona József utca – Táncsics Mihály utca – Szent Imre tér.
271: körjárat a 71-es, majd a 152-es útvonalán
Sűrűség: munkanapokon reggel 15 percenként, egyébként teljes üzemidőben 20 percenként.
Útvonal: Szent Imre tér – Táncsics Mihály utca – Katona József utca – Kassai utca – Szebeni utca – Késmárki utca – Határ utca – Hollandi út – Királyerdő út – Szentmiklósi út – Völgy utca – Erdőalja út – Szent István út – Kossuth Lajos utca – Szent Imre tér.
152: csúcsidei sűrítőjárat a mai 152-es által ellátott térségnek
Sűrűség: munkanapokon reggel 15 percenként, délután 20 percenként.
Útvonal (mindkét irányban): Szent Imre tér – Kossuth Lajos utca – Szent István út – Erdőalja út – Völgy utca – Szentmiklósi út – Királyerdő út.
A 151-es járat meghosszabbítása
Azokban az időszakokban, amikor érdemi forgalom jelenik meg a Duna-parti térségben, sem a mostani parkolómennyiség, sem a jelenlegi, 20 percenként közlekedő 71-es busz nem képes kiszolgálni az igényeket – a buszok zsúfolásig telnek, a vadparkolás pedig kezelhetetlen. Ezen a helyzeten további néhány parkolóhely nem tud segíteni, viszont egy óránként további 300 férőhelyet biztosító autóbuszvonal igen.
A Soroksári révnél található végállomás megőrzése arra is lehetőséget adna, hogy amikor ebben a térségben megnövekszik a forgalom, a 151-es a Határ utcai végállomásától tovább, a Soroksári révig közlekedjen, 151B jelzéssel. Ez jellemzően nyáron, hétvégente esedékes, amikor a 151-es 10 percenként jár. Minden második busz továbbküldése esetén a 171/271-es és a 151B viszonylatok is 20-20, együttesen 10 percenként tudnák szolgálni a Hollandi útra igyekvőket, és ha később még nagyobb igény mutatkozna, akár az összes busz is továbbközlekedhetne.
Ezzel nemcsak sűrűbb lenne a térség - így a Csepeli Strandfürdő és a Duna-part - kiszolgálása, de sokkal több helyről lehetne közvetlenül eljutni oda. Ráadásul a 151-es sok fontos átszállópontot érint már Csepelen belül is, amelyeket a jelenlegi 71-es nem, és menetidőben is versenyképes lenne, hiszen a jelenlegi 71-es busznál jóval hamarabb elérné a Duna-partot.
A javasolt közlekedési rendről előzetes költségszámítást is készítettünk, mely a mellékletben megtekinthető. Számításaink szerint az általunk javasolt hálózatot ugyanakkora összegből lehetne üzemeltetni, mint a jelenlegit – ez igaz a nyári időszakra, és az év egyéb részére is.
Javaslat a Soroksári rév végállomás átalakítására
A közösségi közlekedés színvonalának erőteljes csökkenésével szemben a létesítendő néhány tíz parkolóhely érdemi előnnyel egyáltalán nem szolgál.
A Hollandi út térsége kiránduló- és pihenőövezet: a népszerű célpontok közé a Duna-part, a strandfürdő és a játszótér sorolhatók. Ezekre naponként és napszakonként különböző mértékű forgalom irányul – hétvégén nyilvánvalóan sokkal nagyobb, mint hétköznap. Ebből következik az is, hogy az itt létrehozandó parkolóhelyek az idő nagy részében kihasználatlanul foglalnák az értékes közterületet, míg a hétvégi, lökésszerűen megnövekvő forgalmat képtelenek volnának kiszolgálni – és ezen még további néhány tíz parkolóhely sem tudna változtatni.
Hasonló helyzet a közelmúltból
Ezen állításokat egyebek mellett közelmúltbeli események is alátámasztják. Tavaly nyáron a XII. kerület hasonló intézkedésre készült a Normafánál: a 21-es buszcsalád végállomását akarták felszámolni néhány parkolóhely létesítéséért cserébe. Akkor felhívtuk a helyiek figyelmét, hogy a végállomás kritikus szerepet játszik az egyébként is zsúfolt és zavarérzékeny járat közlekedésében (részletek a következő pontnál), és a megszüntetése csak további kellemetlenséget okozott volna. Végül felhívásunkra több százan küldték el tiltakozásukat a BKK-nak, így együtt sikerült megakadályoznunk ezt a végtelenül káros intézkedést.
Bizonyos szempontok szerint logikus lehet a következtetés, hogy a parkolási gondokkal küzdő kirándulóhelyek elérhetősége javulhat további parkolóhelyek létrehozása révén, idén februárban azonban a Normafánál világosan megmutatkozott, hogy egyáltalán nem ez a megoldás. Amint leesett az első hó, megrohamozták a hegyet kirándulni vágyók, és a belvárost is megszégyenítő közlekedési káosz alakult ki. A torlódások miatt végül sem az autóval, sem pedig a közösségi közlekedéssel érkezők nem tudtak eljutni a Normafához, és ezen az a néhány tíz, esetleg száz parkolóhely sem segített volna, amelyet a kirándulóhelyen létrehozni terveztek.
A rákövetkező hétvégén az is megmutatkozott, hogy parkolóhelyek létesítésével ellentétben melyik az az út, amely valóban járható: a közösségi közlekedés fejlesztése, és előnyben részesítése. Okulva az első havazás tanulságaiból, a BKK a helyi célforgalmon kívül egyetlen autót sem engedett be napközben a Normafához, a 21-es vonalra viszont extra járműveket állított be. Így nem volt torlódás az utakon, és a buszokon sem volt zsúfoltság – a rengeteg kirándulni vágyó pedig akadálytalanul feljutott a hegyre.
A végállomás megléte önmagában kritikus fontosságú, azonban kétségtelen tény, hogy nincs szükség a teljes területre, melyet elfoglal.
Kompromisszumos javaslatként egyesületünk egy olyan megoldást tud elképzelni, melynél a buszforduló területének csökkentésére kerül sor – a közösségi közlekedés megszervezéséhez szükséges méretek biztosítása mellett – a felhagyott területen parkolóhelyek kijelölésével. Ezen felül azokban az időszakokban, amikor ennek a közlekedésszervezési szempontból jelentősége van, a parkolás tiltása mellett a buszok az autóparkolók által foglalt területet is igénybe vehetnék.
A vázlat itt érhető el nagy méretben.
Továbbá tárolóhelyeket szükséges kialakítani legalább 1, de lehetőség szerint akár 2 csuklós busz számára a rév és a buszforduló között, a Hollandi út Duna felőli szélénél. Fizikailag 2 tárolóhely kialakítását is lehetségesnek tartjuk. A 151-es járat meghosszabbítása miatt a buszfordulótól északra is szükséges kialakítani egy tárolót, szintén a Hollandi út Duna felőli szélénél.
Az autóbuszok félreállítására leginkább a munkanapi csúcsidőszakok környékén, és napközben, a két csúcsidőszak között van szükség, vagyis ilyenkor kell biztosítani a legtöbb helyet a végállomáson. Szerencsés egybeesés, hogy a környéken parkolási igény inkább nap végén, illetve hétvégén jelentkezik, így ebből konfliktus vélhetően egyáltalán nem származna.
Tovább egyeztetünk az önkormányzattal
Egyesületünk meggyőződése, hogy Csepel Duna-parti térségének közlekedési igényeit a felvázolt közösségi közlekedési javaslatok magas színvonalon képesek kiszolgálni. Mindemellett a Soroksári rév végállomáshoz tervezett parkolót érintően egy olyan kompromisszumos megoldás születhet, amely hosszútávon biztosítja a megbízható közösségi közlekedési szolgáltatást a csepeli utasok számára, egyúttal lehetőséget ad a Duna-part autóval történő elérésére is.
A Csepel Önkormányzatával folytatott egyeztetésekről a későbbiekben is beszámolunk.
Bella Jakab elnök, Kelemen Tamás alelnök
Közlekedő Tömeg Egyesület
