“A főpolgármester utasítására a Főváros cégei mindent megtesznek, hogy enyhítsenek a lakosság hőérzetén” – jelentette be a Főpolgármesteri Hivatal augusztus 2-án, ám a közösségi közlekedés résztvevőinek ez nehezen értelmezhető akkor, amikor a járművek légkondícionáló berendezéseinek jelentős hányada hibásan, vagy egyáltalán nem is működik. Egyesületünk 11 különböző típusú budapesti autóbuszon, és háromféle villamoson tesztelte az utazási körülményeket: az eredmények lesújtóak. Ez részben a minőségellenőrzést végző BKK utóbbi években történt szétdarabolásának és létszámcsökkentésének tudható be, ugyanakkor a Főváros diadalittas közleménye azt is tükrözi, miként áll a kérdéshez a városvezetés.
Légkondis járművön utazol, mégis meleged van? A Tudatos Közlekedő applikációval te is segíthetsz, hogy ez megváltozzon!
2017. augusztus 4. napján tiszta volt az ég Budapest felett. Szélcsend, rekkenő hőség. A városban rekedt lakók felkészültek a kitartó kánikulára. Maga a Főváros is készült: vízzel locsolták az utcákat és a járdákat, fokozott figyelmet fordítottak a köztéri ivókutak állapotára, valamint a budapesti strandok nyitvatartását is meghosszabbították. Azonban a legtöbb városlakót érintő tényezőről úgy tűnik, megfeledkeztek: hiába van légkondi a tömegközlekedési járművek számottevő hányadán, csak töredékükön működik rendeltetésszerűen az eszköz.
Egyesületünk a dél- és kelet-pesti régióban mért hőmérsékletet és relatív páratartalmat 16 féle, a BKV Zrt. és a VT-Arriva Kft. által üzemeltetett járművön. Az esetek túlnyomó többségében lesújtó eredmények születtek.
A méréseket 12 és 17 óra között végeztük, a külső hőmérséklet ekkor 35-38,6 °C között ingadozott az adott városrész és az időpont függvényében. A mérőkészülék 1 °C-os mérési hibahatárral működik. Összehasonlítás végett néhány klímaberendezéssel fel nem szerelt járművön is végeztünk mérést.
A budapesti járművekre érvényes klímaszabályozás
A Budapest közigazgatási határán belüli tömegközlekedési viszonylatok túlnyomó többsége a BKK Zrt. megrendelésére közlekedik. Az Omnibusz szakblog 2014-es nagy klímatesztje alkalmával megkérdezte a BKK Zrt.-t arról, hogy mikor és milyen körülmények között kell bekapcsolni a klímaberendezéseket, illetve mi az az elérendő belső hőmérséklet, amit a klímával felszerelt járműveken biztosítania kell a szolgáltatóknak.
„A BKK fődiszpécsere rendeli el a klímaberendezéssel ellátott járműveken annak használatát, ha a külső hőmérséklet eléri a 25 °C-t. Fontos megjegyezni, hogy egyes járműtípusokon a klímaberendezés automatikusan kezd működni, ha az utastérben a hőmérséklet meghaladja az előre beállított értéket. Az autóbusz belső hőmérséklete meleg időjárás esetén külső hőmérsékletnél 6-8 °C-kal alacsonyabb kell, hogy legyen.
A belső hőmérséklet akkor megfelelő, ha annak értéke +35 °C külső hőmérsékletig a külső hőmérsékleti érték felénél legfeljebb 10 °C-kal magasabb (±1 °C). +35 fok felett a külső hőmérsékletnél 6-8 °C-kal alacsonyabb kell, hogy legyen.”
A gyakorlat azóta nem változott, továbbra is a fődiszpécser rendeli el a klímahasználatot és a megadott hőmérsékleti értékek sem változtak.
Villamosok
A 3-as vonalon közlekedő CAF villamoson mértük a legkellemesebb belső hőmérsékletet (30,1 °C) 13:35 perckor, amelytől alig maradt el a délben a 4-6-os villamosok vonalán közlekedő Combino (30,6 °C). A relatíve magas páratartalom ellenére mindkét járművön kellemes idő volt, és az értékek a BKK által megadott 6-8 fokos különbséggel is összhangban álltak.
A 62-es villamos vonalán közlekedő TW6000 típusú szerelvényen már a külső hőmérséklettel tulajdonképpen megegyező belső hőmérsékletet mértünk kora délután (37,9 °C), ugyanakkor a száraz levegő és a nagy, nyitott ablakokon beáramló menetszél rendkívül sokat segített az utazás elviselhetőbbé tételében.
Hőmérséklet és relatív páratartalom néhány villamostípuson
Látható, hogy a klímaberendezéssel felszerelt két típuson kellemes hőmérséklet volt tapasztalható a nyári forróság idején is, de Budapest 34 villamos vonalából mindössze 7 vonalon (1, 3, 4, 6, 17, 19, 24G) közlekedik korszerű, légkondícionált szerelvény. Számszerűsítve, ez az összesen 400-nál is több szerelvényből csupán 87 darab. Más vonalakon ilyen-olyan okok miatt még nem jelenhetnek meg ezek a járművek. Hűvösvölgyben például azért, mert a jelenlegi nyári vágányzár alatt nem akadálymentesítik a megállókat, illetve nem bővítik a hűvösvölgyi végállomást, így az továbbra sem tud alacsonypadlós villamosokat fogadni.
Autóbuszok
A fővárosban (az agglomerációt nem ideszámítva) a VT-Arriva Kft. és a BKV Zrt. biztosítja a közforgalmú autóbuszos közlekedést. A VT-Arriva Kft. többnyire új, korszerű EURO 6-os motorral és klímával felszerelt alacsonypadlós járművekkel szolgáltat Budapesten – tesztünk során két általuk üzemeltetett járművel találkoztunk. Az egyik a 66-os viszonylaton közlekedő Mercedes-Benz Conecto G típusú autóbusz volt, melyen délután fél kettőkor abszolút kellemes körülményeket tapasztaltunk, ellentétben a 31-es vonalon járó, 4 éves MB Citaro C2G típusú autóbusszal, melyen délután öt óra körül a 34,6 °C-os belső hőmérséklet mellett a magas páratartalom (46,6%) már izzasztóvá tette az utazást.
A BKV-nál közlekedő autóbuszok átlagéletkora a folyamatos fiatalítási kísérletek ellenére még mindig megközelíti a 14 évet (13,62). Állományukban 30 különböző típusú/altípusú autóbusz található, melyek közül 11-et próbáltunk most ki. Röviden összefoglalva: nagyon megizzadtunk.
Rangsoroláskor a hőmérsékleti értékeket vettük figyelembe, bár a magas páratartalom sokszor rosszabb utazási élményt okozott.
Hőmérséklet és relatív páratartalom néhány autóbusztípuson
A hőmérsékleti adatok függvényében felállított listánkon a legmelegebb kocsi a 23-as viszonylaton közlekedő, használtan beszerzett, VanHool autóbusz lett, amelyen a belső hőmérséklet nem sokkal dél után pontosan 39,1 °C volt. Ez, a magas páratartalom, és hogy az autóbusz csak minimális méretű nyitható ablakfelülettel rendelkezik, fullasztó, már-már kibírhatatlan utazási körülményeket teremtett. Ehhez csak a listánk harmadik helyén található, szintén használtan beszerzett, alternatív hajtású autóbusz hasonlítható, melyen még kevesebb a nyitható ablak. Az éppen csak zúgó klímaberendezéssel, a forró padlóval és üléstámlákkal együtt felejthetetlen élményt ad minden vele közlekedőnek. A képzeletbeli dobogó második fokára egy, a H6-os HÉV-pótló vonalán közlekedő régi csuklós Ikarus került fel, de a kocsi védelmében el kell mondani, hogy fél órát állt indulás előtt mozdulatlanul a napon, délben. A nyitott ablakokon át beáramló erős menetszél viszont számottevően enyhített a körülményeken.
A listából még egy járművet érdemes kiemelni: a 200E viszonylaton közlekedő Volvo-buszon fél háromkor 33,8 °C és 50%-os páratartalom volt mérhető, így a Budapestre látogató turisták már a terminálból való kilépés után 2 perccel saját bőrükön tapasztalhatták a budapesti karbantartási kultúrát.
A táblázatból egyértelműen kirajzolódik az új kocsik előnye (10., 13., 14. helyezések), a használtan beszerzett típusokkal szemben.
Az első helyezett típus egyik példánya - a klíma gyenge, és alig van nyitható ablakfelület.
Miért van meleg, ha egyszer van légkondi?
A BKK az utóbbi időben többször is büszkélkedett, hogy normál menetrend szerint augusztusban már kizárólag alacsonypadlós buszok közlekednek, melyek 90%-a légkondícionált. Tesztünk eredményei viszont rávilágítanak, hogy számtalan esetben a klímaberendezések vagy alacsony teljesítményűek, vagy egyáltalán nem is működnek. Ilyenkor az utastérben még jóval melegebb is van, mint az utcán – az utasok pedig nyitható ablakokat kezdenek keresni, amiből viszont a legtöbb típuson alig van.
A jelenség hátterében részben az áll, hogy a BKV legtöbb autóbusza használtan lett beszerezve, és ezek korszerűsége legtöbbször csak az alacsony padlószintjükben nyilvánul meg. A koros, használt buszokra ugyanis a gyártósoron a megrendelő város igényeinek megfelelő klímaberendezést szereltek, annak megfelelő ablakkiosztással, és az könnyen belátható, hogy például Svédország éghajlata nem teljesen azonos hazánkéval – a listán 3. helyen szereplő Mercedes Citaro ugyanis onnan származik. A használtan érkező járműveken pedig csak a legalapvetőbb munkálatokat végzik el “honosítás” címszóval, melynek legtöbbször nem része a klímaberendezések cseréje, vagy nagyobb nyitható ablakfelületek kialakítása. Ennek hatására a BKV-nak papíron ugyan valóban egy korszerű, klímával felszerelt alacsonypadlós autóbuszállománya van, a gyakorlatban viszont megmutatkozik, hogy a cég továbbra is egy nagy részben selejtérett flottával próbálja szolgálni az utazási igényeket.
Másrészt viszont a problémát nem lehet örökké az autóbuszok korának és származási helyének számlájára írni. Ha a Főváros valóban enyhíteni akar a lakosság hőérzetén – és nem csak önigazoló sajtóközleményeket tervez kiadni – akkor mindent meg kell tegyen azért, hogy a járművek klímaberendezései megfelelően működjenek, nem csak hőségriadó idején, hanem minden nap. A járművek utasterében ugyanis már kora tavasszal kellemetlen tud lenni a hőmérséklet, nem beszélve a páratartalomról, melyet egy hirtelen zápor képes okozni.
Megrendelőként a BKK feladata lenne, hogy ellenőrizze a klímák működését, azonban több száz járműre mindössze pár ember jut, akiknek egyéb feladataik is vannak. Ráadásul a Főváros nyomására – és e nyomásnak ellenállás nélkül eleget téve – a közlekedési cég a központi ellenőrök számát néhány hónapja jelentősen csökkentette. A szolgáltató cégektől (BKV) független minőségellenőrzés a szolgáltatási színvonal egyik alapvető biztosítéka, ezen munkatársak számát nemhogy csökkenteni, de növelni lenne szükséges. Emellett az ellenőrök feladatkörének átstruktúrálása sem maradhat el: sokkal fontosabb ugyanis az utasnak, hogy megy-e a klíma, minthogy a bal hátsó kerék kanyarban ráment-e a záróvonalra – utóbbi ellenőrzése legyen a rendőrség dolga.
De a minőség biztosítása is csak úgy lehetséges, ha a műszaki feltételek egyébként adottak. A BKV új alapokra kell helyezze a műszaki üzemeltetési folyamatokat, hiszen a jelenlegi rendszer látványosan leszerepelt. A használt buszok légkondiját pedig – ha kell, önkormányzati segítséggel – elfogadható állapotba kell hozni. A Főváros egyébként is sok tízmilliárd forint saját forrást költ el különböző fejlesztésekre minden évben: most épp a Műegyetem rakpart egy szakaszát újítja fel úgy, hogy néhány év múlva teljesen át kell majd építeni a tervezett villamosvonal kialakítása miatt. Tehát pénz igenis van. A városvezetés nem engedheti meg magának, hogy hagyja az ügyfeleket a járműveken aszalódni, miközben ők a légkondis autójuk nélkül egy három sarokkal odébb tartandó utcanévtábla-avatásra sem mernek elindulni.
