A budai fonódó villamoshálózaton tervezett változás a felújítási munkákkal indokolható lépés. A többi vonalon, ahol változik a menetrend, a járatritkítás értelmetlen. Cikkünkben elmagyarázzuk, miért.

Járatritkításokról általában

A hálózat paramétereinek meghatározásakor rengeteg szempontot kell figyelembe venni. Elvárás, hogy az utasok a lehető leggyorsabban, legkevesebb átszállással, kiszámíthatóan és kényelmesen, kevésbé zsúfolt járműveken érjenek célba, mindezt úgy, hogy a szolgáltatás minimális költségekkel megvalósítható legyen. A jó hálózat kialakításához a kihasználatlan járatok csökkentése is szükséges lehet, ami csak bizonyos esetekben indokolható.

Ha például 7-8 perces követési idők növekednek 10 percesre, viszont általuk hangolhatóvá válik az adott járat egy másikhoz és a telítettség sem változik érezhetően, a ritkítás bevezetése közös érdek, a vonalról kivont járművek máshol jobban hasznosulhatnak.

Ugyanakkor, ha egy járat követési ideje indokolatlanul nő 7-8 percről 10 percre, nem csak a nagyobb várakozási idő miatt lesz kényelmetlenebb az utazás, hanem mert a kevesebb indulás miatt 33%-kal több utasnak kell együtt utaznia, ami különbség lehet a felférés és lemaradás, az ülve és állva utazás között.

A Budapesten bevezetni kívánt változáscsomag

A budai fonódó villamoshálózaton tervezett változás önmagában nem rossz lépés, mert az ideiglenes forgalmi renddel indokolható. Az Alkotás utcában zajló peronfelújítási munkák ideje alatt a 17-es villamost a Móricz Zsigmond körtértől a rakpart felé terelik majd el, ahol a járatok együttesen 5 percenként fognak közlekedni. A módosítás ára, hogy önálló szakaszaikon indulásaik ritkábbak lesznek.

Ez esetben a kérdés az lehetett, hogy a teljes értékű villamoshálózat mellett drága pótlóbuszokkal, vagy a főbb irányok elfogadható kiszolgálásával, de az önálló szakaszok ritkításával biztosítsák a szolgáltatást. A főváros az utóbbi mellett tette le a voksát, ami a jelenlegi anyagi helyzetben érthető, ugyanakkor a döntés okait elhallgatták és valótlanul azt állították, hogy nem lesz semmilyen járatritkítás.

Aggasztó viszont, hogy a Főváros nem ad garanciát arra, hogy a korábbi követési idők álljanak vissza a munkák befejeztével, pedig a fonódó hálózaton jelentős színvonalcsökkenést jelentene a vágányzári járatsűrűség megmaradása. Színvonalcsökkenés alatt azt értjük, amire már más források is felhívták a figyelmet: egy ilyen jellegű változtatás hatással lenne a budai fonódó villamoshálózat kihasználtságára is, a gyenge kihasználtság pedig újabb járatritkításokhoz vezet. Fontos tudni, hogy ha az utasok száma csökken ezeken a járatokon, a megvalósításra kapott Európai Uniós támogatások is veszélybe kerülhetnek. Azon túl, tehát, hogy az utasokkal szemben nem volna etikus a fű alatt bevezetett ritkítás, annak következményei is súlyosak. A terveket leginkább egy kamikazemanőverhez lehetne hasonlítani.

A fonódó villamoshálózattal szemben a többi vonalon, ahol változik a menetrend, a ritkítás egyáltalán nem megindokolható. Az egyébként is kihasznált belvárosi trolivonalakon és az 50-es villamoson a zsúfoltság érezhetően megnő majd az előző tanévhez képest, ami az utasokat eltaszítja a tömegközlekedés mellől. Az autóba ülő emberek miatt masszívabb forgalmi dugók keletkeznek, növekszik a levegő szennyezettsége, nehezebb lesz a parkolás. Jól látható, hogy a járatritkítással nem a tömegközlekedést használóknak okoznak kellemetlenséget, hanem mindenkinek, aki Budapesten él és közlekedik. A ritkítás tényét kár tagadni, a menetrendek elérhetőek a bkk.hu-n.

A Közlekedő Tömeg elítéli a budapesti közlekedési hálózat ilyen jellegű módosítását. Bízunk benne, hogy a BKK és a Főváros vezetése felülvizsgálja még a döntéseket és nem fordulnak szembe a budapestiekkel.